Béna (település)

Béna (Belina)
Római katolikus temploma
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Losonci
Rang	község
Polgármester	Marcinkó Zoltán
Irányítószám	986 01 (pošta Fiľakovo)
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	LC
Népesség
Teljes népesség	617 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	211 m
Terület	6,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 15′, k. h. 19° 51′48.25, 19.8548.250000°N 19.850000°EKoordináták: é. sz. 48° 15′, k. h. 19° 51′48.25, 19.8548.250000°N 19.850000°E
Béna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Béna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Béna (szlovákul: Belina) magyar község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fülektől 3 km-re délkeletre, a Belina-patak jobb partján terül el.

A település a 13. században keletkezett, 1371-ben "Bezin" néven említik először, de már 1240-ben szerepel birtokként "terra Baldun" alakban. 1427-ben az adóösszeírásban "Nagbelna" alakban szerepel. A névelőtagos megkülönböztetés a 14. században keletkezett Kisbelnától, mely nemesi község és a füleki váruradalom részét képezte. Nagybelna a Rátold nemzetségé, majd a 15. századtól a Derencsényieké, majd a 16. század végétől a Lorántffyaké. A 17. században a harcokban a település elpusztult. 1773-ban 22 adózó jobbágytelke volt. 1828-ban 36 házában 423 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint „BÉNA, vagy Benna. Elegyes magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Serkéhez két mértföldnyire, határbéli földgye közép termékenységű, ’s vagyonnyai is ollyanok lévén, második Osztálybéli.”^[2]

Fényes Elek szerint „Benya, vagy Béna, magyar falu, Gömör- és Kis-Honth egyesült vgyékben,, Fülekhez 3/4 órányira: 428 kath. lak. Határa részint róna, részint dombos és igen termékeny. F. u. többen.”^[3]

A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához, majd 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

1880-ban 340 lakosából 314 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 357 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 394 lakosából 391 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 410 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 418 lakosa mind magyar volt.

1930-ban 457 lakosából 442 magyar, 11 csehszlovák, 1 egyéb nemzetiségű és 3 állampolgárság nélküli volt.

1941-ben 493 lakosából 476 magyar és 11 szlovák volt.

1991-ben 572 lakosából 535 magyar, 35 szlovák, 1-1 cseh és ukrán volt.

2001-ben 607 lakosából 549 (90.4%) magyar, 36 (6.0%) szlovák, 14 cigány, 2 cseh, 1 ruszin és 5 ismeretlen nemzetiségű volt.

2011-ben 642 lakosából 497 magyar, 63 szlovák, 4 cigány, 1 ukrán és 77 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 617 lakosából 512 (+18) magyar, 79 (+14) szlovák, 1 (+82) cigány, 2 egyéb és 23 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Római katolikus temploma 1896-ban épült.

• Községinfó
• Szlovákia térképén^{[halott link]}
• E-obce.sk^{[halott link]}
• A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései