Bözöd
| Bözöd (Bezid) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Erdőszentgyörgy |
| Irányítószám | 547536 |
| SIRUTA-kód | 119359 |
| Népesség | |
| Népesség | 565 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 502 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 406 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 24′ 23″, k. h. 24° 55′ 21″46.406393, 24.92238446.406393°N 24.922384°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 23″, k. h. 24° 55′ 21″46.406393, 24.92238446.406393°N 24.922384°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bözöd (románul Bezid, németül Besendorf) falu Romániában Maros megyében. Egykor járási székhely volt.
Fekvése
A falu a Bözöd-patak völgyében fekszik Marosvásárhelytől 32 km-re délkeletre, központjától, Erdőszentgyörgytől 7 km-re keletre.
Földrajzi fekvése
Északi szélessege 46°24′0’’, keleti hosszúsága 24°55′0’’.
Nevének eredete
Neve a magyar Beze személynév –d helynévképzős származéka.[2]
Története
Területe ősidők óta lakott. Határában őskori edénytöredékek kerültek elő. A hagyomány szerint eredetileg a Lóc-patak völgyében feküdt, majd lakói áttelepültek a hegyen látván, hogy a terület „be zöld”. A falut 1566-ban Beozeod néven említik. 1910-ben 1279, 1941-ben 1359 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 780 lakosából 745 magyar, 33 cigány és 2 román.
Néprajza
Bözödi György által, aki elkezdte a faluban a folklórkutatást, figyeltek fel a falu folklórjára. A bözödi népmesegyűjtés[3] után Lajtha László gyűjtötte fel fonográf hengerekre a bözödiek énekeit 1941-ben.[4]
Látnivalók
- Református temploma késő középkori eredetű, a 16. század elején átépítették. Tornya 1821-ben épült, 1870-ben és 1929-ben renoválták.
- Unitárius temploma 1810-ben épült a korábbi fatemplom helyett.
- Bözödi György szülőháza, emlékház (Jakab György szobrász). Az író 1913. március 9-én született, 1989. november 25-én halt meg.
- Az író kopjafája a régi temetőben.
- Szalmadíszekkel telített emlékház.
- Bözödi-tó, amely egy egész falut temetett el örökre magába. Bözödújfalu híres falu volt a vallási felekezetek sokszínűségének köszönhetően, illetve az ott élő emberek rendkívüli összetartozásnak erejével.
- A tó mellett található a Bözödi Levendula Domb, amely évről-évre egyre több látogatót vonz a településre[5]
Híres emberek
- Itt született Koncz József tanár, író, kutató 1829-ben.
- Itt született Bözödi György történész 1913-ban, 1989-ben Budapesten bekövetkezett halála után itt temették el.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1983. 126. o. ISBN 963 05 3346 4
- ↑ BÖZÖDI György: A tréfás farkas. Bágyi János meséi. Budapest, 1942 BÖZÖDI György: Az eszös gyermök. Bágyoni János meséi Bözödi György lejegyzésében. Gy. Szabó Béla és F. Ferenczi Júlia rajzaival. Ifjúsági könyvkiadó. Bukarest, 1958 BÖZÖDI György: A Nap s a Hold keresése. Bözödi népmesék. Nagy Ilona közreműködésével szerkesztette B. Nádor Orsolya. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1993
- ↑ "Lajthával a bözödi gyűjtés alkalmával, 1941-ben ismerkedtem meg személyesen. Több napot töltött nálunk fonográfjával és nagyon sok dalt vett fel. A fonográfhengereket Kodállyal együtt lehallgatta, s Ádám György 80 éves, Bágyi János 66 éves, László János 44 éves és Marosi József 62 éves földművesek (ma már egyik sem él) dalait érdemesnek találta gramofonlemezre rögzíteni. Ezt 1941. szeptember 4-én keletkezett levélben hozta tudomásomra, amelyben arra kért, hogy a négy adatközlőt kísérjem el Budapestre, ugyanakkor szerezzek ruhát Bágyi Jánosnak, mivel nincs neki ilyen nagy útra megfelelő ruhája, márpedig ő nagyon ragaszkodik Bágyi Jánoshoz, mert több olyan dalt tud, amit a többiek nem ismernek. Én levélben biztosítottam, hogy kérésének eleget teszek. Szeptember 25-én fel is utaztam a négy énekessel. Ahogy azt Lajtha szeptember 18-án írt levele előre jelezte, a pályaudvaron Dincsér Oszkár múzeumi gyakornok várt. Másnap a stúdióban alkalmam volt megismerkedni Kodály Zoltánnal, aki jelen volt a felvételeknél Lajthával és Dincsérrel együtt. Néhány nap alatt feljegyezték az adatközlők életrajzi adatait, s számos fénykép és hangfelvétel készült." [1] Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Szabolcs, Molnár: Bözödi levendula mező (magyar nyelven). Térj haza, vándor!, 2023. július 4. (Hozzáférés: 2023. július 8.)
Kapcsolódó oldalak
- Bözöd Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- [2]
Sablon:Maros megye települései
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
