é. sz. 46° 14′, k. h. 24° 51′46.233333333333, 24.8546.233333°N 24.850000°EKoordináták: é. sz. 46° 14′, k. h. 24° 51′46.233333333333, 24.8546.233333°N 24.850000°E
Segesvártól tíz kilométerre délkeletre, erdős hegyekkel körülvett völgyben fekszik. Hátrányos helyzetét nagyrészt az okozza, hogy a községközpont Fehéregyházával nem köti össze kiépített út.
1786-ban 414 lakosát és 4 papját számolták össze. A lakosok 74%-a volt zsellér, 21%-a pedig nemes. 1801-ben református egyháza egyesült a fehéregyházival, hogy közösen eltarthassanak egy papot. 1848-ban a római katolikusok önálló plébániává alakultak.
A 20. század második felében a községközpontjától elvágott faluból a legtöbben Fehéregyházára és Segesvárra költöztek.
Népessége
1850-ben 413 lakosából 202 volt magyar, 200 román és 11 cigány nemzetiségű; 211 ortodox 119 református és 81 római katolikus vallású.
1900-ban 607 lakosából 352 volt magyar, 247 román és 8 német anyanyelvű; 247 ortodox, 202 római katolikus, 137 református, 11 zsidó és 7 evangélikus vallású.
2002-ben 43 lakosából 29 volt magyar és 14 román nemzetiségű; 24 római katolikus, 14 ortodox és 3 református vallású.
Látnivalók
A római katolikus templom 1800-ban, a református 1889-ben épült.
Jegyzetek
↑Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
↑Binder Pál: Átfedések az erdélyi fejedelemség szász és magyar protestáns egyházmegyéiben. Europa Balcanica – Danubiana – Carpathica. 2/a. Bp., 1995, 115–129
↑Gheorghe Baltag: Sighișoara: istoria Sighișoarei de la întemeierea orașului pânǎ în 1945. Cluj, 2004, 230. o.
↑Boros Fortunát: Az erdélyi ferencrendiek. Cluj-Kolozsvár, 1927, 196. o.
Külső hivatkozások
Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6