Kultúra és Tudomány (könyvsorozat) A Kultúra és Tudomány borítója(a képen: Enyvvári Jenő : Philosophiai szótár ) Szerző több szerző Első kiadásának időpontja 1912–1948 Nyelv magyar Témakör társadalom- és természettudományok Részei 75 kötet Kiadás Magyar kiadás Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. Külső hivatkozás Arcanum
Korabeli hirdetés Korabeli hirdetés A Kultúra és Tudomány egy nagy terjedelmű magyar ismeretterjesztő könyvsorozat volt, amely a két világháború közötti időben jelent meg. A sorozatban 1912 és 1948 között[ 1] – ugyanakkor az egyes kötetekben évszám jelzés nélkül – jelentek meg művek társadalom- és természettudományi kérdésekről.
Kötetei A sorozat kötetei a következők voltak időrendben (csak az első kiadásuk időpontjával):
1910-es évek Wilhelm Bölsche: A természettudomány fejlődésének története I–II. (1912) Adolf Karl Heinrich Slaby: A szikratávíró (1912) John Atkinson Hobson: A vagyon tudománya (1912) Georges Palante: A szociológia vázlata (1912) Gaál Jenő – Apáthy István – Berzeviczy Albert: Széchenyi eszmevilága I–III. (1912) Gross Félix: Kant-breviárium. Kant világnézete és életfelfogása (1912) Heinrich Lhotzky: Az emberiség jövője (1912) Gustave Le Bon: A tömegek lélektana (1913) Lytton Strachey: A francia irodalom főirányai (1914) Svante Arrhenius: A világegyetem élete és megismerésének története a legrégibb időtől napjainkig (1914) René Gillouin: Henri Bergson filozófiája (1914) Rodin beszélgetései a művészetről (1914) Rudolf Eucken: Az élet értelme és értéke (1915) Lenhossék Mihály : Az ember helye a természetben (1915) Albert Frederick Pollard: Anglia története (1916) Wilhelm Jerusalem: Bevezetés a filozófiába (1916) Benedetto Croce: Az aesthetika alapelemei (1917) Geréb József : A római kultúra legjelentősebb vonásai (1917) Balanyi György : Világpolitika. A világtörténet legújabb fejezete 1871–1914 (1918) Enyvvári Jenő : Philosophiai szótár (1918) Émile Faguet: A kontárság kultusza (1919)
1920-as évek Balanyi György : A Balkán-probléma fejlődése a párisi kongresszustól a világháború kitöréséig 1856–1914 (1920) Henry George: Munka, hit, és föld (1920) Benedek Marcell: A modern világirodalom 1800–1920 (1920) Gustave Le Bon: Múlt és jövő – Gondolatok a világháborúról, békéről s a népek és a kultúra sorsáról (1920) Molnár Antal: Az európai zene története 1750-ig (1920) Arthur Schopenhauer : Kantról. Kant filozófiájának bírálata[halott link ] (1920) Geréb József : A görög szellem Európa kulturájában (1921) Voinovich Géza : Regényírók – tanulmányok (1921) Wilhelm Wundt : Bevezetés a pszichológiába (1921) Ralph Waldo Emerson : Természet, ember, társadalom. Válogatott tanulmányok (1921) Émile Faguet : «… és a felelősségtől való rettegés» «A kontárság kultuszának» folytatása (1922) Rudolph Sohm: Rövid egyháztörténet (1922) H. G. Wells : A nagy katasztrófa 1914–1920 (1922) Ottlik László: A marxizmus társadalomelmélete. Elméleti kritika és történelmi tanulságok (1922) Angyal Dávid : Tanulmányok (1923) Fekete F. Sándor: Munka és fáradság (1923) Ralph Waldo Emerson : Az emberiség képviselői (1923) Molnár Antal: A zenetörténet szociológiája (1923) Maurice Maeterlinck : A méhek élete (1923) Mende Jenő : A radiotelefon (1924) Hippolyte-Adolphe Taine : A görög művészet bölcselete (1924) Halasy-Nagy József : Gondolkodók (1924) Émile Durkheim : A szociológia módszere (1924) Schöpflin Aladár : Írók, könyvek, emlékek (1925) Jean-Jacques Rousseau : A magányos sétáló álmodozásai (1925) Halasy-Nagy József : Két filozófus. Platon és Kant (1925) Benedetto Croce : A politika elemei (1926) Stefan Zweig : Három mester. Balzac, Dickens, Dosztojevszkij (1926) Voinovich Géza : Az angol irodalom története (1926) Rákosi Jenő : A tragikum (1926) Ferdinand Brunetière válogatott kritikai tanulmányai (1927) Mester János : Kelet nagy gondolkodói (1927) Bartók György: Bőhm Károly (1928) Kárpáti Aurél: A kételkedő kritikus (1928) Kundt Ernő: Az angol regény mesterei (1928) Stefan Zweig : Tolsztoj (1928) Angyal Dávid : Szakaszok Magyarország újabb történetéből (1928)
1930-as évek Kornis Gyula : Magyar filozófusok. Tanulmányok (1930) Németh László: Magyarság és Európa (1935) Joó Tibor : Bevezetés a szellemtörténetbe (1935) Benedek Marcell : Irodalom-esztétika (1936) Pukánszky Béla: A mai osztrák irodalom (1936) Cs. Szabó László : Levelek a száműzetésből (1937) Szabolcsi Bence : Bevezetés a zenetörténetbe (1937) Gyergyai Albert : A mai francia regény (1937) Halász Gábor: Az értelem keresése. Irodalmi tanulmányok (1938) Reményi József: Amerikai írók (1938) Villani Lajos: A renaissance úttörői (1939) Németh László: Berzsenyi (1939) Halasy-Nagy József : Magyar önismeret. Politikai olvasókönyv önmagukat kereső magyarok számára (1939) Bartha Dénes: Beethoven (1939) Czettler Jenő : Az emberi gazdálkodás története (1939) Joó Tibor : A magyar nemzeteszme (1939)
1940-es évek Émile Faguet : A kontárság kultusza és a felelősségtől való rettegés (1944) Mitrovics Gyula: Gyulai Pál esztétikája (é. n.)
Képtár
A francia irodalom főirányai
A természettudomány fejlődésének története
Kant-breviárium
A vagyon tudománya
Egy magányos sétáló álmodozásai
Jegyzetek ↑ 1948-ban jelent meg Halász Gábor: Az értelem keresése – Irodalmi tanulmányok című műve másodszor. Ez volt a sorozat utolsó kötete. [1]
Források Arcanum, az egyes kötetek elektronikus elérhetőségével Szabadon letölthető kópiák a REAL-EOD-ben
Komjáthy Miklósné (szerk.) – Kertész Gyula (szerk.): Magyar könyvészet 1921–1944. I–XII. , Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 1980
Kapcsolódó szócikkek