Ivánháza

Ivánháza (Ivanovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rangközség
Első írásos említés1398
PolgármesterMária Hládeková
Irányítószám913 05
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámTN
Népesség
Teljes népesség1032 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság197 m
Terület15,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 49′ 49″, k. h. 17° 54′ 17″48.830278, 17.90472248.830278°N 17.904722°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 49″, k. h. 17° 54′ 17″48.830278, 17.90472248.830278°N 17.904722°E
Ivánháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivánháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ivánháza (1899-ig Ivanócz, szlovákul Ivanovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése

Trencséntől 12 km-re délnyugatra, a Vág jobb oldalán, a 61-es út mellett fekszik.

Története

A község területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a régészek az i. e. 40000 körüli időből a szeletai kultúra telepének nyomait tárták fel. Kerültek elő leletek, főként kőszerszámok az i. e. 2. évezredből is. Az i. e. 16. században a hévmagyarádi kultúra népének települése állt itt, de megtalálták a kora bronzkor emberének eszközeit, cserépmaradványait is.

A települést 1398-ban „Iwany” néven Luxemburgi Zsigmond oklevelében említik először, melyben a beckói uradalmat hívének, Stíbornak adja. 1471-ben Hunyadi Mátyás oklevelében „Iwanovche” alakban szerepel. Ivánháza lakóiról először a beckói uradalom 1522-ből származó urbáriumában lehet olvasni. Ebben említés történik a falu bírójáról, Holár Fábiánról és név szerint fel vannak sorolva az esküdtek is. A község lakói a mezőgazdaságban megtermelt javakból éltek. A 16.17. században a község földesurai a beckói vár urai voltak. 1598-ban a Bánffy és Nádasdy családok, majd 1648-tól, a Bánffyak kihalásától birtokai több nemesi családhoz kerültek. Többek közt a Révay, Rakovszky, Berényi, Serényi, Eszterházy, Szulyovszky és Erdődy családoknak voltak birtokaik a községben. 1664-ben a török adójegyzékben említik, hogy Paksa Márton bíró a falu lakosai nevében 11199 akcse adót fizetett. 1784-ben a népesség összeírásban 107 házában 700 lakost számláltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „IVANÓCZ. Ivanovcze. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kochanóczhoz, mellynek filiája, nem meszsze, határja Felső Kohanóczhoz hasonlító.[2]

1828-ban 99 házban 981 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ivanocz, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján, a Trencsénhez vivő országutban, a mondott várostól délre 2 mfldnyire. Határja egy a legjobbak közül való a megyében. Vannak jó szántóföldjei, legelője, rétje, erdeje. Lakja a Mlacsoviczi irtásokkal együtt 302 kath., 458 evang., 60 zsidó lak. F. u. többen közbirtokosok.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 638 lakosából 565 szlovák, 46 német, 7 magyar anyanyelvű és 20 csecsemő; ebből 335 evangélikus, 253 római katolikus és 50 zsidó vallású volt.

1910-ben 911 lakosából 861 szlovák, 25 német, 18 magyar és 7 egyéb anyanyelvű volt.

2001-ben 800 lakosából 787 szlovák volt.

2011-ben 915 lakosából 858 szlovák, 7 cseh, 2-2 magyar, ukrán és német, 1 egyéb és 43 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

  • Itt hunyt el 1893-ban Kubicza Pál, Trencsén vármegye főispánja, főrendiházi tag.

Nevezetességei

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • Ivánháza Szlovákia térképén
  • Az általános iskola honlapja
  • E-obce.sk
Sablon:Trencséni járás
  • m
  • v
  • sz
A Trencséni járás települései
Trencsén (Trenčín)
Szlovákia zászlaja
Szlovákia zászlaja
Adamóckohanóc (Adamovské Kochanovce) · Alsószúcs (Dolná Súča) · Barátszabadi (Mníchova Lehota) · Bercsény (Svinná) · Bérces (Dolná Poruba) · Bobót (Bobot) · Bodóka (Krivosúd-Bodovka) · Cobolyfalu (Soblahov) · Drétoma (Drietoma) · Felsőszernye (Horné Srnie) · Felsőszúcs (Horná Súča) · Hornyán (Horňany) · Hőlak (Trenčianska Teplá) · Ivánháza (Ivanovce) · Melcsicmogyoród (Melčice–Lieskové) · Motesic (Motešice) · Nagybiróc (Veľké Bierovce) · Nagyradna (Veľká Hradná) · Nagysziklás (Omšenie) · Nemsó (Nemšová) · Neporác (Neporadza) · Ölved (Trenčianske Jastrabie) · Péterszabadja (Petrova Lehota) · Szelec (Selec) · Szúcsgyertyános (Hrabovka) · Tarajosvelcsőc (Chocholná-Velčice) · Tornyos (Trenčianska Turná) · Trencsénmitta (Trenčianske Mitice) · Trencsénsztankóc (Trenčianske Stankovce) · Trencsénteplic (Trenčianske Teplice) · Trencséntölgyes (Dubodiel) · Vágapáti (Opatovce) · Vágcsütörtök (Štvrtok) · Vágegyháza-Alsózáros (Kostolná-Záriečie) · Vágsziklás (Skalka nad Váhom) · Vágzamárd (Zamarovce)